9.Rész

~Francesca szemszöge~

Az este nem sokat aludtam.Folyton forgolódtam,mert bűtudatot éreztem.De eljött a 
reggel és munkába kellett mennem.Most a szokásosnál hamarabb készültem el.Lementem
és Jorge ott ült az asztalnál.Végre!Ismét együtt reggeliztünk.A reggeli után elindultam
a forgatásra.Ahogy beléptem az ajtón Mechiék felé vettem az irányt,hogy végre dumálhassak
velük:
-Sziasztok!~Köszöntem nekik
-Szia.~Mondták szinkronban
-Miről beszélgettetek eddig?~Kíváncsiskodtam
-Látod ott azt az új fiút!Totál elolvadok tőle.~Vallotta be Mechi
-Azt az olasz srácot?Hát,ne mondjam tényleg helyes.~Válaszoltam
-És találd ki,hogy kit hívott el randizni?~Mechi
-Na ne mond.Akkor legalább neked jó lesz a mai napod.~Mondtam neki őszintén
Az öltöző felé vettem az irányt,hogy átöltözhessek a jelenethez.Ma elég sok jelenetet
forgattunk.Ebédidőben Marco meghívott egy pizzára.Belementem,mert már tényleg elég
éhes voltam.Visszahozott,mert még Diegoval gyakorolnunk kellett a táncot,ugyanis
holnap kell előadnia mindenkinek.A próba elég gyorsan eltelt.Már az egész táncot be
gyakoroltuk.Az volt eléggé fura,hogy egy szót se szólt hozzám.Komolyan!Mintha ott
se lettem volna.Ezért gondoltam én kezdeményezem a beszélgetést!:
-Diego,miért nem szól semmit?~Érdeklődtem
-Mit akarsz?Miről beszéljünk?Az időjárásról,vagy arról,hogy tegnap randiztál Marcoval?
-Akármiről!Bármi jobb a hallgatásnál. 
-Fran,hadjuk már ezt.Te is tudod és én is,hogy Marco iránt nem érzel semmit.Akkor

meg miért randizol vele?
-Diego,ne nehezítsd meg a helyzetet kérlek!
-Még hogy én nehezítem meg.Te vagy az aki össze-vissza beszélsz.Nagyon jól tudod,
hogy szakítottam Clarával miattad.De te mégis mással randizol.Te nem ilyen vagy.Én
nem ebbe a lányba szerettem bele.~Ezzel a mondattal összetörte a szivem.Még pedig
azért,mert teljesen igaza volt.Én nem szeretem Marcot.Csak arra kell,hogy elfelejtsem
Diegot.De én nem ilyen vagyok.Én nem szoktam az emberekkel játszani,azért hogy
én nekem jobb legyen.Az elmélkedésemet Tini szakította félbe aki rohanva jött utánam,
hogy elmondjon valamit.
-Szia csajszi.Beszélhetnénk?~Kérdezte lelkesen,mire én olyan "most meg miért pörögsz"
fejet vágtam
-Igen,persze.
-A bátyád elhívott randizni.!
-Hogy mivan?
-Hát,nem érted.A bátyád,Jorge Cano elhívott engem Martina Stoesselt randizni.Ennél 
értelmesebben már nem tudom elmagyarázni!~Nevetett Tini
-Oké.Ez kicsit még furi,de majd csak megszokom.
-Rendben.De te miért vagy ennyire bánatos............már megint?
-Tudod én nem értem.Egyszerűen nem értem Diegot.Hogy bánhat velem így.
-Hát mégis,hogy Fran?Úgy,hogy egész nap enyelegni látott téged Marcoval aztán elmentetek
pizzázni.Szerinted ugrálnia kellene örömében és gratulálnia neked?

-Nem,de.Mindegy inkább csak ölelj meg.~Szorítottam magamhoz
Ezután Marco is megérkezett és elhívott vacsorázni.Elmentünk egy nagyon szép,Francia
étterembe.Miután megvacsoráztunk hazakisért.A kapuhoz értünk:
-Nagyon jól érzetem magam.~Mondtam neki udvariasan
-Ennek örülök.~Ekkor meg akart csókolni de ellöktem magamtól
-Ne,ne haragudj de nekem ez nem megy.
-De mi a baj Francesca.Megint elutasítasz.Nincs abban semmi,ha csókolózunk.
-Nem Marco.Az egész nem fog menni.Sajnálom,de nem érzek irántad semmit.Én már
beleszerettem egy másik srárcba.Tényleg sajnálom,hogy megtévesztettelek,de már nem.
-Mi?Ez most komoly?Egészvégig csak játszottál velem?
-Igen.És tényleg nagyon sajnálom.Most jobb ha bemegyek.
-Nem.Ezt ilyen könnyen nem úszod meg.~Ezután erőszakkal megcsókolt.Ezután fel
pofoztam,de ettől ő csak jobban élvezte az egészet.Újra megtette.Csókolt,ölelgetett én
meg próbáltam ellökni magamtól.Mivel ez nem igazán vált be ezért kiabálni kezdtem.
De őt még ez sem érdekelte.Szerencsére apu kifutott a kiabálásomra,ahogy a család többi
tagja is.Apa azonnal elhúzott Marcótól.Én rögtön anyuhoz rohantam,hogy megöleljen.
A hugom is csatlakozott.Apa jól leordította Marcót és mondta,hogy ez nem marad ennyiben.
Szerencsére elküldte őt mielőtt Jorge is kiért,mert ha ő kiért volna tuti,hogy Marco kap
egy pár ütést.Bementünk a házba.Anya és Apa próbáltak megnyugtatni,hogy már soha
többé nem kell őt látnom.Maj ők elintézik ezt az ügyet.A hugom hozott nekem egy
hársfa teát,ami nyugataja az idegeket de rajtam még ez sem sehített.Még mindig reszkettem,
mert nagyon féltem.Hogy lehet,hogy ennyire félreismertem valakit?Azt hittem ő egy kedves
srác,de rájöttem,hogy belülről egy erőszakos ember,aki nem érdemel semmit.Mivel
semmi képp sem tudtam megnyugodni ezért megkértem Luciat,hogy ma aludjon velem.

Természetesen belement,ezért felmentünk a szobámba.Én pedig sírás közben aludtam el.