18.Rész

A szüleim és én rögtön az orvoshoz rohantunk:
 -Doktorú,kérem mondja.Hogy van a lányunk?~Kérdezte apa
 -Azt kell,hogy mondjam fellélegezhetnek,ugyanis hihetetlen erős lányuk van.Túl van az élet veszélyen.Nem sokára felébred és bemehetnek hozzá.Estére is itt maradhatnak vele.
 -Istenem!~Mondta megkönnyebbülten anya,és megölelte apát
 -Hálásan köszönjük doktorúr.~Mondta apa és kezetrázott a doktorral

Viszzamentünk a többiekhez és elmondtunk nekik mindent.Mindenki nagyon örült.Anyáék mondták,hogy hazamehetne mindenki,mert Lucia kitudja mikor fog felébredni,és holnap munkába kell mennünk.Sok igazság volt abba amit mondott,szóval lassan mindenki hazaszállingózott.
 -Oké,anya.Akkor mi is megyünk.~Szóltam anyunak 
 -Rendben.De kérlek vigyázzatok magatokra.Fran,mi csak holnap megyünk haza oké?Szóval reggel ne keress minket otthon.
 -Jó,rendben.Sziasztok.

Diegoval elindultunk haza.Amikor a ház elé értünk,behívtam.
 -Diego,itt maradsz éjszakára?~Kérdeztem
 -Hát,Francesca nem is tudom,errőn nem beszéltünk a szüleiddel.
 -De ők amúgy is csak holnap jönnek,és nem szeretnék egyedül lenni.~Biggyesztettem a számat
 -Jó,itt maradok.~Egyezett bele végül
 -De jó!~Kiáltottam és a nyakába ugortam
Bementünk a házba és lehuppantunk a tévé elé.Késő estig tévéztünk szerintem,mert elaludtam és gondolom Diego cipelt fel az emeletre.Ez már valahogy a szokásává vált.
De nagyon örülök neki.

Reggel,mint minden nap,az átkozott vekker keltett minket fel.Reggel van,kisem látok a fejemből,de amint oldalra fordultam láttam,hogy Diegot az ébresztő nem keltette fel.Olyan édesen aludt.Nem akartam felkelteni,de muszáj,mert ha elkésünk,akkor Sergio megül minket.Szóval mindketten elkezdtünk készülődni.Nekem még zuhanyoznom is kellett,mert tegnap este elaludtam.Addig Diego öltözködött.Már van nálam egy-két cucca,ugyanis elég sokrszor nálam tölti az éjszakát,de mit lehet tenni.Lementünk,ahol már várt a reggeli.
Barbína a cselédünk,már idős,de ő a legjobb szakács a világon.Gyakorlat teszi a mestert.
Ezután rohantunk is a stúdióba,ahol a legtöbben Luciaról kérdezgettek,de ez abbamaradt amikor Sergio mindenkit a nagyterembe hívott.
 -Először is sziasztok!~Kezdte Sergio
 -Nos gyerekek,szeretném megköszönni nektek,hogy képesek vagytok elviselni engem,és úgy játszani ahogy szeretném.~Ezután mindenki nevetett
 -Nagyon büszke vagyok arra,hogy az évaddal nagyon jól haladunk,és már Európában is leadják a műsort több helyen.Ebből kifolyólat gondolkoztunk a vezetőséggel és arra jutottunk,hogy jó volna egy különleges rész,amiben sztárvendég is szerepelne.~Mondta
 -Szerintem ez nagyon jó ötlet.~Mondta Tini
 -És megtudhatjuk,hogy ki/kik a sztárvendég?~Érdeklődött Cande
 -Egyenlőre nem áruljuk el,de három nap múlva itt lesznek és elkezdjük a forgatást.De most megkérnék mindenkit,hogy menjenek a helyszínra ahol most forgatni fognak.Mozgás,oszoj emberek!~Csapta össze a tenyerét,majd kihessegette az embereket.

Elég hamar felvettük a jeleneteket.Éppen be akartam szállni az autómba,amikor Clara megszólított:
 -Francesca várj!~Futott utánam
 -Clara mit akarsz?Nincs időm rád!~Sürgettem
 -Fran,szakítanod kell Diegoval!~Jelentette ki
 -Na azt most felejtsd el!~Mondtam és már be akartam szállni az autóba,de visszahúzott
 -Figyelj Fran.Nem lehetsz együtt Diegoval,mert vlelem kell lenni.
 -Miért?~Néztem rá értetlenül
 -Mert.....................

17.Rész

Anya felhívott.Gyorsan felvettem.Ezután már csak arra emlékszem,hogy minden elsötétül és elájulok....

Mikor magamhoz tértem,már a kórházban voltam.Kinyitottam a szemem és megláttam Mechit.
 -Mi történt?~Kérdeztem
 -Végre magadhoz tértél.~Ölelt meg
 -Oké.~Öleltem vissza~De mi történt?
 -Annyi,hogy felvetted a telefont és elájultál.
 -Istenem.Azonnal mennünk kell!~Pattantam fel a székről (Egyébként csak egy székbe ültettek)
 -Várj!Most melyik kórházban vagyunk?~Álltam meg egy percre
 -A körzetiben,és igen itt van Lucia.És a szüleid is,meg Diego,Jorge és Rugge is.Megnéztek téged is,csak utána a szüleid visszamentek Luciához,a fiúk,meg lementek kávéért mindenkinek.
 -Oké.De hol van Lucia?~Sürgettem
 -A harmadik emeletem.Száztizenkettes szoba.Oda mehetünk ha akarod,de Lucia most a műtőben van.
 -Te jó ég.Menjünk!
Ahogy csak tudtam rohantam.Persze Mechi mindig lemaradt,de végül ő is utolért.Beléptem Lucia kórtermébe,ahol a szüleim már türelmetlenül vártak.Anyun látszott,hogy az elmúlt fél órában sírt.Amint beléptem megöleltem őket.
 -Anya,kérlek mond el mi történt.A telefonban csak azt mondtad,hogy Lucia kórházba került és súlyos az állapota.
 -Kicsim,a.....a húgod éppen jött haza az egyik barátnőjével.A barátnője vezetett,és a kereszteződésnél mentek át amikor két lány beléjük hajtott.Persze ők egy-két karcolással megúszták.~Szipogta
 -És Lucia barátnője?
 -Őt is éppen operálják.
 -És ki volt a hibás?
 -Azok,akik belehajtottak a hugodékba,ittasan vezettek.De nyugi,már lecsukták őket.~Nyugtatott apa

A nagy várakozásban megérkeztek a fiúk is.Hozták a rengeteg kávét.Amint belépett Diego a karjába borultam.Szorosan átölelt,így már jobban éreztem magam.Szerettem volna vele egy kicsit beszélni,ezért kihívtam egy percre a folyosóra.
 -Diego,mond meg nekem kérlek szépen miért történik ez?~Néztem szomorúan 
 -Hé,nyugi.Nem lesz semmi baj.~Mondta és megpuszilta a homlokomat
 -Ezt miből gondolod?
 -Abból,hogy már megismertem a családodat és látom,hogy nagyon erősek vagytok,és Lucia is.Nem lehet baja.Hidd el!Megígérem,nem lesz semmi baja!~Ölelt meg
 -Köszönöm!Néztem rá hálásan
 -De mit?~Értetlenkedett
 -Azt,hogy most itt vagy velem.Hogy mellettem álsz.
 -Ez természetes.Én tiszta szívemből szeretlek téged és mindig melletted leszek.~Mondta és megcsókolt
 -Amúgy hol van Tini?~Kérdeztem,mert eszembejutott,hogy nem láttam
 -Hazament.
 -Miért?
 -Hát,hogy pontosan idézzem:Jorge,én most hazamegyek,mert szerintem vagytok itt elegen,és tudod mennyire nem szeretem a kórházakat,de ugyen nem baj?És persze a bátyád,nem hogy elengedte,de még ki is kísérte.~Mesélte
 -Szerintem Tini nagyon megváltozott.Valami nem stimmel vele.
Ekkor észrevettem,hogy Luciat hozzák a műtőből és kihívtam anyáékat.Luciát bevitték a kórtermébe,a szüleim és én rögtön az orvoshoz mentünk.
 -Doktorúr,kérem mondja.Hogy van a lányunk?~Kérdezte apa
 -Azt kell,hogy mondjam..............

16.Rész

Mint minden nap,ma is elérkezett a reggel.Nagyon nem akaródzott kikelni az ágyból,de hát hív a kötelesség.Végül is kikászálódtam az ágyból és a fürdőszoba felé vettem az irányt.
Egy gyors smink és frizura,utána jöhetett a nap ˝mit vegyek fel˝ része.A választásom egy fehér rövidnadrágra,egy fehér pólóra amin egy idézet volt és egy királykék bőr dzsekire esett.Ezután lerohantam a lépcsőn,felkaptam egy almát (mert ahogy észrevettem késésben voltam és már Jorge sem volt otthon) és elindultam a forgatásra.

Amint beértem,Mechi támadott le.
 -Oké,csajszi.Halljam mi történt tegnap!~Mondta izgatottan
 -Először is!Neked is szia.~Mosolyogtam
 -Jaj...oké bocsi.Szia!Szóval elmondod.~Folytatta
 -Rendben.Szóval,odaértünk Diego házához,ami egyszerűen gyönyörű.Azután bementünk és nem találod ki,hogy ki ült a kanapén.Hát Clara.Az első sokk után Diego bemutatott a szüleinek,akik mondhatni nem igazán kedvelnek.Ellentétben a nagymamájával aki láthatólag megkedvelt és én is őt.Utána bejött egy cseléd lány,valami Reina aki nagyon,de tényleg eléggé szép lány volt,és ahogy látom tetszik neki Diego,és ez nekem nem nagyon tetszik.Utána ettünk.Majd ezt követően énekeltünk Diegoval egy duettet,és eljöttem,mert tovább már nem bírtam elviselni Clarát,és Diego szüleit.Hát igen.Dióhéjban ennyi.~Mosolyogtam
 -Szegény csajszi.Nyugi,majd úgy is megkedvelnek.~Bítatott Mechi
 -Remélem.
 -Uram isten.De jó,hogy megtaláltalak titeket csajok.~Futott hozzánk Tini
 -Hé,nyugi mi történt.~Nyugtattam,láthatóan sikertelenül
 -Wáá...én ezt el sem hiszem!~Hülledezett
 -De mit?~Faggatta Mechi
 -Jorge!~Kiáltotta
 -Mi van vele?~Kezdtem el aggódni
 -Jorge.....Jorge megkérte a kezem!~Mondta ki végül,mire én és Mechi teljesen ledöbbentünk.
 -Mi?~Kérdeztük egyszerre Mechivel,miközben,mintha földbegyökerezett volna a lábunk
 -Igen.Hát,nem fantasztikus?Istenem,annyira örülök.~Ugrált
 -De persze.~Nyögtem ki végül,mert bár szerintem ez elsietett dolog,nem akartam megbántani

Mindezek után az öltöző felé tartottam,de mielőtt beléptem volna visszahúzott egy kar.
 -Szia gyönyörűm.~Köszöntött Diego,de már nyomott is a falnak és megcsókolt
 -Szia.~Toltam el magamtól
 -Mi a baj?~Kérdezte
 -Csak...mond neked tetszik az a cselédlány?Reina?~Kérdeztem felháborodottan
 -Olyan édes vagy,amikor féltékenykedsz.~Mondta,majd nyomott egy puszit a homlokomra
 -Diego,ezt most komolyan kérdeztem!
 -Oké.Akkor válaszolok komolyan.~Mosolygott~Francesca,te is tudhatnád,hogy nekem rajtad kívül senki sem tetszik.Én szeretlek téged,ezt már be is bizonyítottam.Reina csak a cselédünk,nem tetszik nekem.
 -Oké,de hidd el rajta tartom a szemem.~Figyelmezetettem
 -Ahogy gondolod.~Vigyorgott.
Észrevettem én,hogy igen csak élvezi,hogy féltékeny vagyok ezért témát váltottam.Rátértem arra,hogy Jorge megkérte Tini kezét,aki most odáig van.Miután ezt is megbeszéltük végre átöltöztem,és egy csomó jelenetet felvettünk.Az utolsó jelenet után gyorsan átöltöztem és kimentem a studio elé,ahol már vártak rám,Diego,Mechi,Rugge, Tini,Jorge,stb....Meg egyeztünk,hogy ma elmegyünk együtt az egész csapat bowlingozni. Csakhogy mielőtt elindultunk volna,megcsörrent a telefonom.Anya hívott.Gyorsan felvettem. Ezután már csak arra emlékszem,hogy minden elsötétül,és elájulok....

15.Rész

Odaértünk Diego háza elé.Ő kiszállt az autóból,nekem pedig kinyitotta az ajtót.Kiszálltam és egy hatalmas,gyönyörű házat láttam magam előtt.A bejárati ajtóhoz értünk.Természetesen Diego udvariasan beengedett maga előtt.Ahogy beléptünk megbizonyosodtam róla,hogy a házuk kívülről is szép,de belülről egyszerűen csodálatos.Az előszobából átmentünk a nappaliba,és hát mit ne mondjak,nem a legszebb látvány fogadott.Majdnem elájultam,amikor megláttam,hogy Clara Diego szüleivel henceg a kanapén.Amint beléptünk,Diego szülei,nagymamája és Clara is felfigyelt ránk.

 -Jó estét!~Köszöntem én először

 -Jó estét!~Köszöntek vissza kórusban

 -Anya,Clara mit keres itt?~Vágott bele Diego azonnal

 -Jaj fiam,te is tudod,hogy Victoria nagymamád mennyire szereti Clarát,ezért apáddal úgy gondoltuk,hogy jó volna,hogyha ma ő is velünk vacsorázna.~Magyarázta Diego anya,miközben a kezével artikulált

 -Én ugyan nem szeretem.~Motyogta halkan Diego nagymamája,ennek hallatán nem észrevehetően mosolyogtam

 -Amúgy is,szerintem éppen te hoztál olyan vendéget,akinek nem kéne itt lennie.~Jelentette ki egyszerűen.Oké,látom nem kedvel,de megfogadom,hogy megszerettetem magam.Nem is azért,mert annyira jóba szeretnék lenni Diego anyjával,de hát lássuk be,jobb ha megkedvel.

 -Anya beszélj tisztelettel a páromról.~Védett meg rögtön Diego,igen,ez tipikusan rá vall

 -Te pedig vegyél vissza a hang erőből fiam.~Szállt be a vitába Diego apja

 -Talán jobb lenne,ha bemutatnád nekünk a barátnődet.~Szólt közbe a nagymama,én már most bírom az öreglányt,vagyis a nénit.

 -Igazad van nagyi.Szóval,ő itt Francesca Cano a barátnőm.~Mutatott be végül

 -Nagyon örvendek aranyom.Amint azt már észrevehetted én Diego nagymamája vagyok,Victoria Gutierez,de szólíts csak Viki-nek.~Fogta meg a kezem Viki néni,ez nem nagyon tetszett Clarának ahogy láttam

 -Francesca neked pedig bemutatom a szüleimet Maria és Roberto Dominguezt.

 -Nagyon örvendek.~Mondtam egy eröltetett mosollyal az arcomon

 -Asszonyom,a vacsora tálalva van.~Jött be egy fiatal,csinos lány,félbeszakítva minket.Túl csinos.Nem tetszik ez nekem.

 -Oké Reina,köszönjük,hogy szólt.Már megyünk is.

Mindenki elindult az ebédlő szobába,de Diego karját visszarántottam.Mindenki az asztalhoz ült,csak mink maradtunk a nappaliban.Gyorsan utánuk szóltam,hogy egy perc és megyünk.

 -Mivan?~Húzta fel a szemöldökét Diego

 -Hogy mi van?Csak annyi,hogy utálnak a szüleid.~Próbáltam neki vázolni a helyzetet

 -Ugyanmár.Nem utálnak,csak még új nekik ez a dolog.~Fejtette ki a témát

 -Most viccelsz.Az anyád a cseléddel szebben beszélt,mint velem.

 -Először is,anyám veled még nem is beszélt,csak rólad.~Javított ki~Másodszor pedig Reinával csak azért beszélt ˝udvariasabban˝,mert......mert....nem tudom.Most szerintem hadjuk ezt.Inkább menjünk.

 -Én biztos,hogy nem ülök egy asztalhoz velük!~Jelentettem ki

 -Na,Francesca,ne csináld ezt.

 -Mondom,hogy nem.Írok egy SMS-t anyának,hogy jöjjön értem,mert fáj a hasam.Ezt a szüleidnek is megmondjuk és ennyi.~Mosolyogtam,és már elő is vettem a telefonomat

 -Nem!~Kapta ki gyorsan a kezemből~Van egy jobb ötletem!

 -És mégis mi?Van egy lámpásod,amiből előtusz hívni egy dzsint,akitől kívánhatnám azt,hogy szeressenek a szüleid?~Mondtam neki,a szemeim teli reménnyel

 -Hé,ez nem is volna rossz.~Elkezdett mélyen gondolkozni~De....nem.Leülünk az asztalhoz.Megpróbálunk csevegni egy kicsit,a vacsora után pedig éneklünk valamit.

 -Nem is rossz,csak az a baj,hogy a szüleiddel nem lehet csevegni.~Vigyorogtam

 -Én azt hittem,hogy a lányok csak azután utálják meg egy fiú szüleit ha már összeházasodtak.~Vigyorgott ő is.

Erőt vettem magamon és Diegoval átmentünk a nappaliból,az ebédlőbe.A vacsora alatt próbáltam kerülni a szemkontaktust,csak Diego szemébe néztem.Ez azért volt lehetséges,mert szemben ült velem.Ami nagyon nem tetszett,az az volt,hogy Clara mellette ült és folyamatosan rá mászott.Sőt ez már nem idegesítő,hanem szánalmas volt.Miután befejeztük az evést,a cselédek leszedték az asztalt,mi pedig ismét a nappaliban foglaltunk helyet,ahol már gitár is volt.

Diego gyorsan felkapta és egy kis figyelmet kért,hogy előadhassunk egy számot.Azt a dalt kezdte el játszani,amit nekem írt.Amikor belekezdett az első sorokba,melléültem és duett formájában folytattuk a dalt.A ˝Közted és köztem˝ az a dal,amit Diego nekem írt és ez azóta is a kedvenc dalom lett.Miközben énekeltünk ránéztem mindenkire.Clara forgatta a szemét,Diego szülei bár leplezni akarták,szerintem tetszett nekik,és Viki néni csak mosolygott.

Amikor abbahagytuk kaptunk egy kisseb tapsot és dicséretet is,ami nagyon jól esett,olyat is meghallottam,hogy ,,Nem is tudtam,hogy jó a hangja˝.Diego a szemembe nézett,és meg akart puszilni az arcomon.Nem igazán sikerült neki,mert a puszi a fülem mögött a hajamban landolt.

Ránéztem a faliórára,ami már tíz órát mutatott.Ez után az este után,nemigazán szeretnék itt maradni éjszakára,szóval üzentem anyának,hogy el-e tud értem jönni.Ő egy ˝Természetesen kincsem˝ üzenettel válaszolt.Felálltam a kanapéról,és mondtam,hogy mennem kell,mert holnap munka,stb.

Diego,csak értelmetlenül nézett rám,de látta rajtam,hogy tényleg menni szeretnék ezért inkább szó nélkül hagyta.Diego szülei egy puszi-puszi az arca dologgal letudták a köszönést,viszont Diego nagymamája jó szorosan ölelgetett,mondván,hogy csak ezen a héten lesz itt és még szeretne látni.

Diego a kapuig kisért.

 -Miért nem maradsz itt éjszakára?~Kérdezte szomorúan

 -Diego,nem arról van szó,hogy nem szeretnék,csak szerintem a szüleid nem örülnének neki.~Mondtam neki őszintén

 -De már felnőttek vagyunk,nem szólhatnak bele.

 -Igen,ez igaz,de ez az ő házuk.

 -Jó,jó.Értettem.Megjött anyukád.

 -Akkor megyek is.

 -Fogadjunk,hogy egész este,csak rám fogsz gondolni.~Mondta magabiztos mosollyal

 -Hát,nem is tudom.Az eggyik cseléd fiú elég cuki volt.~Mondtam neki vigyorogva

 -Hé!~Szólt rám

 -Jólvan nyugi.Na szia!~Fordultam meg.

Már indulni akartam az autó felé,amikor Diego megragata a karomat és visszahúzott.Khm.Elég közel voltunk egymáshoz és hát igen,a búcsúcsók nem maradhat el.Egyszóval Diego hevesen megcsókolt.

Oké,ezek után talán bánom,hogy nem maradtam ott.Na,de miközben a csókunk egyre hevesebb lett,anya dudált eggyet.Na így kell tönkretenni egy szép pillanatot.Hirtelen elnevettük magunkat és elindultam az autó felé.Még egyszer intettem Diegonak és anyával elindultunk.Hazafelé menet mindet elmeséltem neki,de szó szerint mindent,az egész estéről.Mire megérkeztünk anya már sírt a nevetéstől.Amint beértünk a házba,én felszaladtam a szobámba,és egy fürdő után jólesett behuppani az ágyba.Mint mindig most is elég lassan tudtam csak elaludni,de sebaj,mert összes gondolatomat kitöltötte Diego.

14.Rész

Kapcsolgattam a tévét,hogy felviduljak,amikor a Clever TV-nél megálltam.A látvány hihetetlen volt.Diego képe köszönt vissza a tévéből.Gyorsan elolvastam,a szöveget is-˝Diego Dominguez nyilatkozik nekünk a hírről miszerint ő,és Clara Alonso szakítottak,egy harmadik személy miatt.˝-Oké.Modjuk úgy,hogy hirtelen émelyegni kezdtem és a gyomrom is felfordult,de hihatetlen figyelemmel kisértem,hogy mi történik.Valahogy így szólt az interjú:-Nos Diego,akkor tisztáznád ezt a kaotikus helyzetet?~Kérdezte a ripoter
-Pontosan ezért jöttem.Egyszerűen nem hiszem el,hogy ebből az egészből címlapot csinálnak.A magánéletemhez semmi köze sincs az újságíróknak.De ha már megtörtént a dolog,akkor ideje mindent elmondani.Szóval,mint mindenki tudja én Clarával voltam együtt.És mindenki azt hitte,hogy ez egy rózsaszín felhő.Csak az a baj,hogy ez csak a látszat volt.Igazából én nem voltam boldog.Oké,persze szeretem Clarat,de nem vagyok szerelmes belé.Nekem soha nem fog többet jelenteni egy barátnál.Nagyon sajnálom,hogy megbántottam.De szerintem ez nem csak az én hibám.Én valójában ne is akartam vele összejönni.De a szüleim erőltették.Igazából ezért alakult ki ez a helyzet.Ez erkerülhetetlen volt.Az emberek nem hibáztathatnak azért,mert beleszerettem valakibe.Mert a legcsodálatosabb lányba szerettem bele a világon.Francesca Cano-ba.Igen,igaz.Beleszerettem és most együtt vagyunk.És nem érdekel ki mit mond,vagy gondol.
-Nos,láthattuk és hallhattuk amint Diego lerántja a leplet a mai legnagyobb pletykáról.Köszönjük,hogy itt voltál.˝
És vége volt.Rögtön átkapcsoltak egy másik hírt.Ezt nem hiszem el.Mit mondott mindenki előtt.  Ebből látszik,hogy tényleg szeret engem. A gondolkodásból a csengő zökkentett ki.Gyorsan rohantam az ajtóhoz.Kinyitottam és Diego állt az ajtóban.Tudtam,úgy tudtam,hogy ide fog jönni.Behívtam és azonnal a nyakába borultam.

-Köszönöm,hogy ezt megtetted.
-Ne köszönj semmit.Én csak elmondtam az igazat.
-Na,és amit mondtál....az.....az mind igaz?~Tettem fel neki a kérdést bizonytalanul
-Igen.Minden amit mondtam,az a szivemből szólt.
-Rendben.
Ezután megcsókolt.
-Itt maradsz?~Kérdeztem 
-Nem.Ma haza kell mennem vacsorára,mert jön a nagymamám,akit már nagyon régen láttam.
-Ugye tudod,hogy nagyon fogsz hiányozni?
-Hacsak!
-Hacsak mi?
-Hacsak,nem jösz te is?
-Figyi Diego,nem arról van szó,hogy nem szeretnék,de szerintem a szüleid nem látnának valami szivesen.
-Miért?
-Mondjuk,mert szétszakítottam egy kapcsolatot,aminek ők voltak a megteremtői?~Tártam szét a karomat
-Ugyan már.Gyere!
-Nem hiszem,hogy ez jó ötlet.
-Kérlek.Értem tedd meg.
Fú....pontosan tudja,hogy miatta képes volnák bármire,ezt persze ki is használja.Jó,oké.Belementem.Gyorsan felszaladtam a szobámba és átöltöztem.
Ezután elindultunk.Út közben,gyorsan írtam egy SMS-t anyának,hogy elmentem és majd jövök.Ezután megérkeztünk.Diego kiszállt.Nekem kinyitotta az ajtómat.Oké,mondhatom udvarias egy pasim van.És megláttam.A házuk kivülről hihetetlenül gyönyörű.Szinte káprázott a szemem.Bementünk a házba és,mily meglepő módon a benti rész is elképesztő volt.Éppen bementünk a nappaliba,és megláttam egy olyan személyt,akit a hátam közepére sem kívántam.......