2015. március 1., vasárnap

14.Rész

Kapcsolgattam a tévét,hogy felviduljak,amikor a Clever TV-nél megálltam.A látvány hihetetlen volt.Diego képe köszönt vissza a tévéből.Gyorsan elolvastam,a szöveget is-˝Diego Dominguez nyilatkozik nekünk a hírről miszerint ő,és Clara Alonso szakítottak,egy harmadik személy miatt.˝-Oké.Modjuk úgy,hogy hirtelen émelyegni kezdtem és a gyomrom is felfordult,de hihatetlen figyelemmel kisértem,hogy mi történik.Valahogy így szólt az interjú:-Nos Diego,akkor tisztáznád ezt a kaotikus helyzetet?~Kérdezte a ripoter
-Pontosan ezért jöttem.Egyszerűen nem hiszem el,hogy ebből az egészből címlapot csinálnak.A magánéletemhez semmi köze sincs az újságíróknak.De ha már megtörtént a dolog,akkor ideje mindent elmondani.Szóval,mint mindenki tudja én Clarával voltam együtt.És mindenki azt hitte,hogy ez egy rózsaszín felhő.Csak az a baj,hogy ez csak a látszat volt.Igazából én nem voltam boldog.Oké,persze szeretem Clarat,de nem vagyok szerelmes belé.Nekem soha nem fog többet jelenteni egy barátnál.Nagyon sajnálom,hogy megbántottam.De szerintem ez nem csak az én hibám.Én valójában ne is akartam vele összejönni.De a szüleim erőltették.Igazából ezért alakult ki ez a helyzet.Ez erkerülhetetlen volt.Az emberek nem hibáztathatnak azért,mert beleszerettem valakibe.Mert a legcsodálatosabb lányba szerettem bele a világon.Francesca Cano-ba.Igen,igaz.Beleszerettem és most együtt vagyunk.És nem érdekel ki mit mond,vagy gondol.
-Nos,láthattuk és hallhattuk amint Diego lerántja a leplet a mai legnagyobb pletykáról.Köszönjük,hogy itt voltál.˝
És vége volt.Rögtön átkapcsoltak egy másik hírt.Ezt nem hiszem el.Mit mondott mindenki előtt.  Ebből látszik,hogy tényleg szeret engem. A gondolkodásból a csengő zökkentett ki.Gyorsan rohantam az ajtóhoz.Kinyitottam és Diego állt az ajtóban.Tudtam,úgy tudtam,hogy ide fog jönni.Behívtam és azonnal a nyakába borultam.

-Köszönöm,hogy ezt megtetted.
-Ne köszönj semmit.Én csak elmondtam az igazat.
-Na,és amit mondtál....az.....az mind igaz?~Tettem fel neki a kérdést bizonytalanul
-Igen.Minden amit mondtam,az a szivemből szólt.
-Rendben.
Ezután megcsókolt.
-Itt maradsz?~Kérdeztem 
-Nem.Ma haza kell mennem vacsorára,mert jön a nagymamám,akit már nagyon régen láttam.
-Ugye tudod,hogy nagyon fogsz hiányozni?
-Hacsak!
-Hacsak mi?
-Hacsak,nem jösz te is?
-Figyi Diego,nem arról van szó,hogy nem szeretnék,de szerintem a szüleid nem látnának valami szivesen.
-Miért?
-Mondjuk,mert szétszakítottam egy kapcsolatot,aminek ők voltak a megteremtői?~Tártam szét a karomat
-Ugyan már.Gyere!
-Nem hiszem,hogy ez jó ötlet.
-Kérlek.Értem tedd meg.
Fú....pontosan tudja,hogy miatta képes volnák bármire,ezt persze ki is használja.Jó,oké.Belementem.Gyorsan felszaladtam a szobámba és átöltöztem.
Ezután elindultunk.Út közben,gyorsan írtam egy SMS-t anyának,hogy elmentem és majd jövök.Ezután megérkeztünk.Diego kiszállt.Nekem kinyitotta az ajtómat.Oké,mondhatom udvarias egy pasim van.És megláttam.A házuk kivülről hihetetlenül gyönyörű.Szinte káprázott a szemem.Bementünk a házba és,mily meglepő módon a benti rész is elképesztő volt.Éppen bementünk a nappaliba,és megláttam egy olyan személyt,akit a hátam közepére sem kívántam.......

2 megjegyzés: