2015. március 19., csütörtök

17.Rész

Anya felhívott.Gyorsan felvettem.Ezután már csak arra emlékszem,hogy minden elsötétül és elájulok....

Mikor magamhoz tértem,már a kórházban voltam.Kinyitottam a szemem és megláttam Mechit.
 -Mi történt?~Kérdeztem
 -Végre magadhoz tértél.~Ölelt meg
 -Oké.~Öleltem vissza~De mi történt?
 -Annyi,hogy felvetted a telefont és elájultál.
 -Istenem.Azonnal mennünk kell!~Pattantam fel a székről (Egyébként csak egy székbe ültettek)
 -Várj!Most melyik kórházban vagyunk?~Álltam meg egy percre
 -A körzetiben,és igen itt van Lucia.És a szüleid is,meg Diego,Jorge és Rugge is.Megnéztek téged is,csak utána a szüleid visszamentek Luciához,a fiúk,meg lementek kávéért mindenkinek.
 -Oké.De hol van Lucia?~Sürgettem
 -A harmadik emeletem.Száztizenkettes szoba.Oda mehetünk ha akarod,de Lucia most a műtőben van.
 -Te jó ég.Menjünk!
Ahogy csak tudtam rohantam.Persze Mechi mindig lemaradt,de végül ő is utolért.Beléptem Lucia kórtermébe,ahol a szüleim már türelmetlenül vártak.Anyun látszott,hogy az elmúlt fél órában sírt.Amint beléptem megöleltem őket.
 -Anya,kérlek mond el mi történt.A telefonban csak azt mondtad,hogy Lucia kórházba került és súlyos az állapota.
 -Kicsim,a.....a húgod éppen jött haza az egyik barátnőjével.A barátnője vezetett,és a kereszteződésnél mentek át amikor két lány beléjük hajtott.Persze ők egy-két karcolással megúszták.~Szipogta
 -És Lucia barátnője?
 -Őt is éppen operálják.
 -És ki volt a hibás?
 -Azok,akik belehajtottak a hugodékba,ittasan vezettek.De nyugi,már lecsukták őket.~Nyugtatott apa

A nagy várakozásban megérkeztek a fiúk is.Hozták a rengeteg kávét.Amint belépett Diego a karjába borultam.Szorosan átölelt,így már jobban éreztem magam.Szerettem volna vele egy kicsit beszélni,ezért kihívtam egy percre a folyosóra.
 -Diego,mond meg nekem kérlek szépen miért történik ez?~Néztem szomorúan 
 -Hé,nyugi.Nem lesz semmi baj.~Mondta és megpuszilta a homlokomat
 -Ezt miből gondolod?
 -Abból,hogy már megismertem a családodat és látom,hogy nagyon erősek vagytok,és Lucia is.Nem lehet baja.Hidd el!Megígérem,nem lesz semmi baja!~Ölelt meg
 -Köszönöm!Néztem rá hálásan
 -De mit?~Értetlenkedett
 -Azt,hogy most itt vagy velem.Hogy mellettem álsz.
 -Ez természetes.Én tiszta szívemből szeretlek téged és mindig melletted leszek.~Mondta és megcsókolt
 -Amúgy hol van Tini?~Kérdeztem,mert eszembejutott,hogy nem láttam
 -Hazament.
 -Miért?
 -Hát,hogy pontosan idézzem:Jorge,én most hazamegyek,mert szerintem vagytok itt elegen,és tudod mennyire nem szeretem a kórházakat,de ugyen nem baj?És persze a bátyád,nem hogy elengedte,de még ki is kísérte.~Mesélte
 -Szerintem Tini nagyon megváltozott.Valami nem stimmel vele.
Ekkor észrevettem,hogy Luciat hozzák a műtőből és kihívtam anyáékat.Luciát bevitték a kórtermébe,a szüleim és én rögtön az orvoshoz mentünk.
 -Doktorúr,kérem mondja.Hogy van a lányunk?~Kérdezte apa
 -Azt kell,hogy mondjam..............

2 megjegyzés: